RosszÖtlet - A RockerBlogger

Sosem voltam véres szájú feminista, sőt az idő előre haladtával egészen lecsökkent azon esetek száma, amikor is radikális módon kellett elmagyaráznom valakinek – hímpéldány – miért is nem ér kevesebbet az a lény, akinek nem lóg semmi a két lába között… Na jó, konkretizálok, hiszen vannak akik csak elvileg tökösek, sőt inkább szájjal azok, mint… Tovább »

Eleinte volt egy olyan furcsa elképzelésem, hogy csupa poén, vicc és fricska lesz az írásaimban. Önirónia, szarkazmus, pikírtség és rosszindulatú beszólogatás. Aztán úgy dobta a gép, hogy jöttek komolyabb témák és volt olyan is: nem volt kedvem nevetni, sőt már sírni se. Mert ugye az élet nem csupa öröm, móka és kacagás. Aztán eljött a… Tovább »

Most többen felkiáltanak: Ugye?! Megmondtam!! Van olyan, hogy éppen készítem az aktuális alkotmányt és a hátsó kisagyam tájékáról (persze hol a francban lenne máshol, ha nem hátul) jön egy kis flash: tegyünk bele még ezt, csináld így vagy éppen ezt pont nem kéne csinálni, más esetekben most indulj el, hívd fel, írd le. Netán baj… Tovább »

Nem tudom mennyire érvényes saját receptnek tekinteni egy átdolgozást, de végül is még sehol nem láttam olyat, hogy ennek meg ennek a receptje csak egy kicsit mégse. Az igazsághoz hozzátartozik az alaprecept nem az enyém, hozzákutyultam, és ez annyira jól sikerült sose fogom másképp készíteni. Mivel öregtésztám nem volt, egy darabig nem is lesz –… Tovább »

Réges-régen beadtam jelentkezésem egy helyre, aztán jól el is felejtettem, persze felhívtak nem-e bemennék egy személyes kanyarra. Midőn felidéztem a kis fejembe, hogy is, mint is, úgy tűnt akár mehetek is. Nem feltétlen az volt cél, hogy most aztán tuti eladnom magam, mert ugye van már B-terv, de egye penész! meghallgatom, mi a stájsz. Túlzottan… Tovább »

Ez lettem, minden baj okozója. Romlást és anarchiát hozok a világra, mindenki utál. A hamarosan volt főnökeim azért, mert merészelem elhagyni a fedélzetet, lerombolva ezzel a tökéletes munkahely látszatát. A kollégáim azért, mert tisztában vannak azzal, nehezebbek lesznek az egyébként sem könnyű napjaik, meg persze nem lesz, aki sütit visz néha-néha – na jó nem,… Tovább »

Valószínűleg néhány emberkének ismerős az Aranyosis sztori – nos péntek este élőben is érzékeltem a jelenséget, bár Petike miskolci, ezen észlelés pedig Budán történ, de télleg felszállt a villamosra egy barna bőrű, hosszú hajú, magas páciens. S bár semmiféle konfliktus vagy negatív megnyilvánulás nem történt, első flashem az volt: basszus tényleg vannak quechua indiánok Magyarországon!… Tovább »

Ebben biztosan magamra ismertem Fable-t olvasva. Nem megy másképp. Nagyon akartam normális életet élni, házat építeni, családozni és úgy érezni minden rendben van. Pedig csak a tudatlanság homályát kavartam össze a valódi boldogsággal. Kicsit még feredőztem is benne, mielőtt kiborult a bili. Azóta rájöttem nem tudok beállni a sorba, s mióta megtörténtek azok a dolgok,… Tovább »

(jelzem a Word helyesírás ellenőrzője abba beleköt, hogy a most-ot  kis betűvel írtam, de kurvával nincs baja… megszokta a stílust) Ép eszű ember ugyanis nem dolgozik sokat, főleg, olyan munkahelyen ahol nem kifejezetten érzik szükségét annak, hogy legalább egy napot kihagyjanak valami piszricsáré fos miatti baszogatással. Van olyan, hogy hibázik az ember, sőt van olyan… Tovább »

Furcsa volt látni, ahogyan bemelegített színpadra lépés előtt. Nem ismerjük jól és régóta egymást, és első benyomásként inkább tűnt egy jótékony ének tanítóbácsinak, mint bőrszerkós rockernek. Amikor először hallottam a hangját felvételről operaházba jobban el tudtam képzelni, mint egy fesztiválra. Talán éppen ezért énekel gond és hamiskás hangok nélkül szaladgálás és állványra mászás közben is…. Tovább »