RosszÖtlet - A RockerBlogger

Nem tudom, honnan a név, nem mondom, hogy rossz választás, bár személy szerint biztosan nem örülnék neki, ha az éttermemről az jutna bárki eszébe, hogy szürke. Nekem pedig biztosan nem fog más. Ez nem egy kaja kritika, hiszen nem ettem, éppen elég volt a kávé-hozzáállás-élmény.  A történet mégis inkább arról szól, hogy ismét bepillantást nyertem… Tovább »

Ezt a bejegyzést azért írom, mert eddig részleteket olvashattatok csak kalandjaimról, de néhány érdeklődő telefon után úgy döntöttem egyszerűbb leírnom, mint többször elregélnem mi van velem. Ez van velem: Tavaly november  1-én felköltöztem a hegyre, a Nagy falu mellé, s bár pihenni vágytam, persze nem bírtam megülni a seggemen, 18-án csatasorba álltam. Elhatározásomhoz híven, nem… Tovább »

Az úgy volt, hogy szóba került nem rég a gránátos kocka, grenadine marsch vagy hívjuk akárhogy is, a lényeg az, hogy nem szeretem, mivel paprikás. Ám ez nem okozhat gondot egy akkora géniusznak, mint én. Néhány nap motoszkálás és egy káposztasalátával később megalkottam az alábbi csodát, melyet most azzal a céllal adok közre – mondhatnónk… Tovább »

Nem vagyok egy mimózalélek, ez asszem már fel tűnt  – vagy ennyi firka után már kellett volna… a most megzengett események azonban kissé?? próbára teszik toleranciára való képességemet – ez mondjuk nem sok van – és a türelmemet is – ezen a téren azért lényegesen fejlődtem – de erőst érzem a késztetést, hogy felhívjam a… Tovább »

Utoljára akkor voltam hasonló helyzetben, amikor szárítóállványt kerestem. Semmi extra kívánságom nem volt, csak annyi, lehetőleg ne szakadjon össze, ha három farmert ráteszek. Nem kevés utánajárással, de meglett, viszonylag emberi áron. Most azt találtam ki, kell egy söprű, olyan műanyag, szőrös, kicsavarható nyéllel, majd úgyis kell másik is kintre. Ez eddig egyszerűnek tűnt. Feltettem a… Tovább »

Vegyünk egy emberkét, aki látott már életében sertést. Valami perverz oknál fogva megtetszett neki a mód, ahogyan megölik, majd feldolgozzák. Mivel zsé van bőven – és mégis csak örömét akarja lelni a dologban, a trágyázás meg nem pont ebbe a körbe tartozik – bizonyos ellenérték fejében megkér másokat, ugyan neveljenek már fel neki egy konnektororrút,… Tovább »

      Az úgy kezdődött, hogy leműszakizott a Kisautó. Meggybordó (szigorúan, semmi esetre sem piros, mert a Tulaj összevonja szemöldökét) a színe, viszonylag gyorsan lett a neve Kis Véraláfutás. Teljesen heppi volt a szitu, reggelt elfuvaroztak melóba, emberi időben keltem, nem volt gond, ha 15 perccel megcsúszunk valami miatt, 8:00-ra a legnagyobb forgalomban is… Tovább »

Héj Evribodri! Jelentem nem tűntem el a Föld színéről, hiába örültök. Mondjuk így: témát gyűjtök. Közben azért használom a fejem, ha másra nem, hát a szélvédő amotizálására. Don’t worry! ennyire nem megy könnyen a láb alól eltételem, mégha igény lenne is rá. Egy biztos, mióta városlakó lettem sok újdonsággal megismerkedtem, mint: hobby disznóvágás, hegyen közlekedés,… Tovább »

Sosem voltam véres szájú feminista, sőt az idő előre haladtával egészen lecsökkent azon esetek száma, amikor is radikális módon kellett elmagyaráznom valakinek – hímpéldány – miért is nem ér kevesebbet az a lény, akinek nem lóg semmi a két lába között… Na jó, konkretizálok, hiszen vannak akik csak elvileg tökösek, sőt inkább szájjal azok, mint… Tovább »

Eleinte volt egy olyan furcsa elképzelésem, hogy csupa poén, vicc és fricska lesz az írásaimban. Önirónia, szarkazmus, pikírtség és rosszindulatú beszólogatás. Aztán úgy dobta a gép, hogy jöttek komolyabb témák és volt olyan is: nem volt kedvem nevetni, sőt már sírni se. Mert ugye az élet nem csupa öröm, móka és kacagás. Aztán eljött a… Tovább »