Kedd
Nem vak ez a ló, bátor!
Hol kezdődik a meggondolatlanság és hol ér véget a bátorság?
Merészség vagy felelőtlenség?
Csak nézőpont kérdése, a legésszerűtlenebb döntés mögött is akad racionális magyarázat, ha nem is feltétlenül egyértelmű, nyilvánvaló és a megalapozottsága is megkérdőjelezhető… a külső szemlélő számára.
Ha nem lennének felkiáltójelek hónapok, évek óta, az indokok akkor is szükségtelenek, nem kell érteni, csak elfogadni, még csak támogatni sem muszáj, fog menni, ha másképp nem, hát egyedül.
Felforgatni mindent, kilépni a régi körből, eltelt 7 év, kicserélődött, elmúlt belőlem az összes sejt, ami még akarta ezt csinálni, amik maradásra bírtak, tartottak a változástól, a környezetváltozástól, amik a lehetőségtől elriadva nem vették észre: az ajtó kinyílt, ha kilépsz rajta, valahová máshová épp besétálsz.
Már nincs, ami visszatartson, visszahúzzon, csak előre van, eddig mindig jól döntöttem és most is csak jobb lesz.
Nincs más opció.
A létezéstől már csak az élet felé lehet lépni – ha már nem lőtt le senki…
Nem biztos, hogy egyszerűbb lesz vagy nyugalmasabb, de más lesz, és ez elég.
kezdetnek
Csütörtök
Megint ugyanazt csináltam. Elaludtam.
A tudatkám úgy döntött az egyszerűbb utat választja. Nem kell tovább feszengeni, kényszeredetten és feleslegesen kommunikálni próbálni, mert úgyse megy, nem is akarom igazán, már régen nem.
Álmatlan tudattalanságba zuhanni viszont könnyű, a passzivitást mindössze nulla tevékenységgé kell redukálni.
Nem olyan bonyolult, sőt úgy tűnik egészen könnyedén feleleveníthető gyakorlat, még egy év után is.
Eset tanulmányba kívánkozó téma, hogyan lesz egy egyébként közel duracell-nyuszi kategóriás emberkéből minimális életfunkciókat mutató zombi.
Megfejtés: ez a házasság
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: