RosszÖtlet - A RockerBlogger

Az egész ezzel a kéréssel kezdődött ma reggel: „akik “lisztérzékenyek”, valójában a bolti, adalékos lisztből készült termékekre érzékenyek. Kérem tőletek, hogy megosztanátok-e velem akár itt, akár privátban, hogy a ti kenyereteitektől és péksütiktől van-e kiütés, hasmenés, hasgörcs, allergiás panaszok nektek vagy a családtagjaitoknak? Észleltetek-e bármilyen élelmiszer allergiára utaló jelet a házi sütésű finomságoktól?” Befogadtak egy… Tovább »

Nem szándékozom hánytorgatni a múltat, így korábbi akcióim csak akkor kerülnek szóba, ha updatelem őket. Legutóbbi manőverem pedig a következőként kezdődött: Néhány hete mérhetetlen vágyat éreztem a rendrakásra, s mivel csak hétvégén van rá több időm, túlságosan gyorsan nem haladok, főleg ha még ½ szombatos műszakban is vagyok. Azért egyszer csak bejutottam a fagyasztó mélységes… Tovább »

Napközben azt a kijelentést tettem magamnak magamban (nem kis képzavar ugye), hogy ha este nem kell locsolni, akkor írok helyette. Nos, ma tuti nem kell, mert úgy szakad az eső, mint az istenb*ameg. Nem ért váratlanul, azon túl, hogy feketedett az ég alja, volt más jele. Vagyis nem volt jel – kérem ellenőrizze kártyáját a… Tovább »

Bár kifejezetten ágáltam ellene és hosszú-hosszú litániában fejtettem ki több soron miért nem akarok blogot főként gasztroblogot írni – hisz boldog, boldogtalan ezt teszi, unatkozó anyukák, pályamódosító, a kapitalizmusban kiégett fickók – s miért nem kívánok beállni a sorba, a sütkérezésről illetve ennek dokumentálásáról nem tudok és valójában nem is akarok lemondani. Kicsit jobban belegondolva… Tovább »

Nagy általánosságokat, a közös nagy tutit nem fogom leírni. Saját tapasztalataimat megosztom, mert van benne némi humor, legalábbis engem mosolyra fakasztanak ezek az esetek. Senkit nem akarok agitálni, hogy most aztán vágjon bele, de tekintve a saját példámat, sokat nem veszíthet, sőt. Ha nekem ment, másnak is fog. A következőkben sorakozzanak hát a fantasztikusabbnál csodálatosabb… Tovább »

A gondolat, ami befészkeli magát a fejedbe. Az elméd legmélyebb bugyraiból suttogja feléd: add fel! Győzködöd magad, biztosan van megoldás, de ellenállásod gyorsan megtörik, mert nem látod, mi az. A gondolat, ami az egyetlen megoldásnak tűnik. Kiszállni, nem szenvedni tovább, kiugrani a mókuskerékből, végleg. A gondolat, ami meg sem születik, a többiekről, akiknek életének része… Tovább »

Kedd: Napközben, rendelések és szállítólevelek közepette kipattant az isteni szikra (szükség van rá, mint a csajoknak faszikra – SBM) STEAKET FOGOK SÜTNI!! Sose fogtam még bele, bár szeretem a marhát, sőt szoktam is velük találkozni, az azért már kevésbé tetszik, és ha belegondolok, hogy megenni a bocit… nem tehetek róla! bírom a steaket, félig átsütve… Tovább »

Egész friss az élmény, aludni nem fogok tudni, az biztos, a zuhanyon és hajmosáson túl vagyok, közben megjöttek a mondatok (rímes vagyok, basszus) vagyis a hangok bele a fejembe – mi baj érhet? megírom. A bizalmába fogadott valaki, aki ugyan 80+ra létezik, mégis kicsikét közelebb áll – én meg jól visszaéltem vele. Bár relációnkra a… Tovább »

Egyre gyakrabban döbbenek rá, milyen beszédes a magyar nyelv, mennyire szépen egyszerűen, mégis egyértelműen ki tudjuk fejezni mire gondolunk (persze könnyű nekem, hiszen csavarboltban dolgozom és még csak innom sem feltétlen kell, hogy beszélni tudjak.) Van például ez a : mindenki magából indul ki szólás vagy mondás – szólásmondás. Mivel pszichológiai esettanulmányaim alól saját magam… Tovább »

Csütörtök este éreztem némi késztetést pár mondat lejegyzésére, ám mivel már ágyat fogtam, a hagyományos tollal írós, old school módszert alkalmaztam. Másnap reggel jó hangulatban kocsikáztam a gálya felé, az immár meggyógyult verdával (meg kell néznem a hűtővizet, szerintem megint folyik a tartály) s közben kiötöltem, amíg a többiek észhez térnek és rendezik soraikat addig… Tovább »