RosszÖtlet - A RockerBlogger

Utoljára akkor voltam hasonló helyzetben, amikor szárítóállványt kerestem. Semmi extra kívánságom nem volt, csak annyi, lehetőleg ne szakadjon össze, ha három farmert ráteszek. Nem kevés utánajárással, de meglett, viszonylag emberi áron. Most azt találtam ki, kell egy söprű, olyan műanyag, szőrös, kicsavarható nyéllel, majd úgyis kell másik is kintre. Ez eddig egyszerűnek tűnt. Feltettem a… Tovább »

      Az úgy kezdődött, hogy leműszakizott a Kisautó. Meggybordó (szigorúan, semmi esetre sem piros, mert a Tulaj összevonja szemöldökét) a színe, viszonylag gyorsan lett a neve Kis Véraláfutás. Teljesen heppi volt a szitu, reggelt elfuvaroztak melóba, emberi időben keltem, nem volt gond, ha 15 perccel megcsúszunk valami miatt, 8:00-ra a legnagyobb forgalomban is… Tovább »

Nem tudom mennyire érvényes saját receptnek tekinteni egy átdolgozást, de végül is még sehol nem láttam olyat, hogy ennek meg ennek a receptje csak egy kicsit mégse. Az igazsághoz hozzátartozik az alaprecept nem az enyém, hozzákutyultam, és ez annyira jól sikerült sose fogom másképp készíteni. Mivel öregtésztám nem volt, egy darabig nem is lesz –… Tovább »

Valószínűleg néhány emberkének ismerős az Aranyosis sztori – nos péntek este élőben is érzékeltem a jelenséget, bár Petike miskolci, ezen észlelés pedig Budán történ, de télleg felszállt a villamosra egy barna bőrű, hosszú hajú, magas páciens. S bár semmiféle konfliktus vagy negatív megnyilvánulás nem történt, első flashem az volt: basszus tényleg vannak quechua indiánok Magyarországon!… Tovább »

Bár néhány ember komoly meggyőződéssel állítja, hogy briliáns elme, intelligens, szinte már az istenlába kategóriák egyikébe tartozom vagy mindbe egyszerre, tudom, hogy tévednek. Ennek igen ékes jelét adtam tegnap, amikor is elküldtem egy álláshirdetésre a jelentkezésemet. Ami még nem annyira gáz. Az viszont igen, hogy a hirdetés kétszeri elolvasása után jöttem rá, hogy vicces kislány… Tovább »

Nem szoktam az elvárások szerint cselekedni, de engedtem a gyengéd erőszaknak, ezért írom ezt most le. Valójában nem hiszem, hogy bárkit mérhetetlenül nagy veszteség érne, ha nem tenném, de legyen nektek, kunyerátoroknak. Íme, a történet: Az úgy kezdődött, hogy ejj ráérünk arra még – vagyis öregtésztát kellett volna készítenem, lévén egyszer csak kenyérsütésnek kell történnie…. Tovább »

Pedig most figyeltem! Az, hogy a két darab, már a vásárlás pillanatában (péntek) is érett banán, hogyan maradt a spájzban nem olyan nagy titok. Egyszerűen mással voltam elfoglalva. Az idehívott vendégekkel, a kajával, a sörrel, a zenével, meg a sörrel és a pálinkával, meg pezsgővel, meg asszem whiskey is volt, aztán a romok összetakarításával, a… Tovább »

Megvan az a csodálatos filmtörténelmi remekmű, hogy Hangyák a gatyában? Jobban örültem volna valami ilyesminek én is, akár meg is néztem volna egymás után háromszor, minthogy azzal szembesüljek ma reggel, hogy kb. négyszázhetvenháromezer-ötszáznyolcvankettő fekete, kis rohadék ízeltlábú randalírozik a spájzomban. Nem voltam kifejezetten derűs, mivel tegnap a korán lefekvés nem annyira jött össze, lévén vendégeim… Tovább »

Az úgy volt, hogy a töménytelen sok eszemmel kitaláltam én most aztán olyan sós, kavarós, cukkinis kenyeret készítek, hogy csak na! Volt alaprecept, de kellett bele csokit tenni, ehhh hát ez édes lesz, mondjuk ettem én már lekváros csirkét (az egyik legtutibb kaja ám egyébként), de most sós köll és kész!! A forrás ez volt:… Tovább »

Ez a bejegyzés úgy indult, mint hatszázhetven másik. Azt terveztem, hogy készítek trappista sajtot. Megvettem a túrót, tejet, s kissé a hét eseményeitől megviselve vasárnap hozzáláttam az alapanyagok összefőzésének, ami egyébként egyszerűnek tűnt. Mondjuk, azt rögtön megállapítottam – mii??? vaj??? felkiáltás kíséretében -, hogy az összes alkotóelemmel ismét nem rendelkezem. Oda se neki, nem lesz… Tovább »