RosszÖtlet - A RockerBlogger

Nem állt szándékomban ma (se) írni, de valahogy megszállt az ihlet. Nincs kizárva, hogy a tegnapi „aztakurvadeszarulvagyok” ébredés, majd az egész napos „rohadtulnemérzemacsít” után most visszatért belém az élet. Azért a nagy haldoklás közben egy mosás-összébb pakolást még megejtettem, mert ugye nem bírok szépen, csenben, egyhelyben  megdögleni. Azért azt be kell valljam, hogy az öngyógyítás… Tovább »

Bár kifejezetten ágáltam ellene és hosszú-hosszú litániában fejtettem ki több soron miért nem akarok blogot főként gasztroblogot írni – hisz boldog, boldogtalan ezt teszi, unatkozó anyukák, pályamódosító, a kapitalizmusban kiégett fickók – s miért nem kívánok beállni a sorba, a sütkérezésről illetve ennek dokumentálásáról nem tudok és valójában nem is akarok lemondani. Kicsit jobban belegondolva… Tovább »

Nagy általánosságokat, a közös nagy tutit nem fogom leírni. Saját tapasztalataimat megosztom, mert van benne némi humor, legalábbis engem mosolyra fakasztanak ezek az esetek. Senkit nem akarok agitálni, hogy most aztán vágjon bele, de tekintve a saját példámat, sokat nem veszíthet, sőt. Ha nekem ment, másnak is fog. A következőkben sorakozzanak hát a fantasztikusabbnál csodálatosabb… Tovább »

Csütörtök este éreztem némi késztetést pár mondat lejegyzésére, ám mivel már ágyat fogtam, a hagyományos tollal írós, old school módszert alkalmaztam. Másnap reggel jó hangulatban kocsikáztam a gálya felé, az immár meggyógyult verdával (meg kell néznem a hűtővizet, szerintem megint folyik a tartály) s közben kiötöltem, amíg a többiek észhez térnek és rendezik soraikat addig… Tovább »

Egyszerűen nem volt téma. Vagyis volt, de semmi olyan, amit ki tudtam volna fejteni 3 mondatnál hosszabban. Ma reggel, amikor felkeltem, gondoltam csak megzengem, hogy úgy tűnik stresszes a halam, lájtos téma, de elég idióta helyzet, akár említésre is méltathatom. Ugyanis az este eltelte óta hiányérzetet véltem bujkálni rendezetlen soraim között. Aztán lett téma… Karambol,… Tovább »

Reggel, amikor felkeltem és láttam, hogy nem látok, mert az eget sűrű, sötét fellegek lepik el épp, az volt az első gondolatom: ma tuti nem fog menni az írás. Egészen besimulósnak tűnt a szitáló eső, nem kifejezetten az a napkezdet, amitől akkora nagy kedvem lesz ismét az állatkertbe menni és visszafoghatatlan elánnal a munkába vetni… Tovább »