Forró macska

Van az a fajta kása, az a forróféle. Amit kerülgetnek. Meg van a macska, ami kerülgeti.

És van a forró macska, ami kerülget és kerülgetik is.

Könnyebb lenne macskának lenni, fenntartások nélkül belemenni a dolgokba.

Rászabadítani a világra azt, amit eddig gondosan bezártam. Mert nem engedhetem, meg magamnak, hogy .. mit is? Hogy jól érezzem magam? Vagy, hogy mások hibát találjanak a tetteimben?

Saját magamnak mondok ezzel ellent, hisz soha nem érdekelt mit gondolnak rólam az outlanderek. Vagy bárki. Azt hiszem be kéne vallanom magamnak, aztán a kerülgető kásának is, hogy jól esik, amikor szédít, egyre inkább hajlandó lennék belemenni a játékba, csak ennél többet ne várjon. Hajlandó vagyok csúnyán kihasználni, ami biztosan igen jól esik majd, amíg tart, de aztán mégiscsak vizionálok némi sírás-rívást. A részéről.

Kell ez nekem? Ismét egy jó alapanyag, amit kedvemre alakíthatok. Belefeccölhetek egy csomó munkát, hogy mire ember lesz belőle valami kis picsa kivesse rá a hálóját? No nem.

Ebbe a folyóba nem lépek bele újra.