RosszÖtlet - A RockerBlogger

Három igencsak IQ romboló hét után engedélyeztem magamnak egy kicsit elhajlós péntek-szombat estét, spontán jelleggel – köszönjük Zsákos. Igaz, az elmúlt hét végi meglepetés vendégem lazított kicsit a tervezett tempón, de azért csak megfőztem azt a 43 m3 lekvárt, amit egyelőre még bajos elhelyezni a spájzban. Valahogy a két napos hétvége mindig rövidebbnek tűnik, mint… Tovább »

Ez a bejegyzés úgy indult, mint hatszázhetven másik. Azt terveztem, hogy készítek trappista sajtot. Megvettem a túrót, tejet, s kissé a hét eseményeitől megviselve vasárnap hozzáláttam az alapanyagok összefőzésének, ami egyébként egyszerűnek tűnt. Mondjuk, azt rögtön megállapítottam – mii??? vaj??? felkiáltás kíséretében -, hogy az összes alkotóelemmel ismét nem rendelkezem. Oda se neki, nem lesz… Tovább »

Tegnap ismét összehozott a Sors a férfinem azon fajtájával, amit csak úgy hívok: a rajongó. Korábbi megfigyeléseimmel egyezően a szóban forgó illető is a következő jegyeket mutatta: –          kezdetben szótlanul csodálkozott rá: nő és beszél. Nevet és nevettet. –          ezt tetézte a felismerés: a beszélésen túl (viszonylag) értelmeseket mond, bár a komolyság nem sajátja. –         … Tovább »

Ma csodálatos (és csak szerényen – zseniális) párhuzamot fogok vonni a kenyérsütés és fegyencedzés között. Valami régi valami új, erősen kombinálva. Honnan jött ez elő? Időnként belefutok emberekbe, weblapokba, emberek weblapjaiba, akik osztják az észt, de valami mindig sántít, legalábbis nekem. Mert az élet valahogy ide más lapokat osztott le. S most ismét olyan dolgot… Tovább »

Az egész ezzel a kéréssel kezdődött ma reggel: „akik “lisztérzékenyek”, valójában a bolti, adalékos lisztből készült termékekre érzékenyek. Kérem tőletek, hogy megosztanátok-e velem akár itt, akár privátban, hogy a ti kenyereteitektől és péksütiktől van-e kiütés, hasmenés, hasgörcs, allergiás panaszok nektek vagy a családtagjaitoknak? Észleltetek-e bármilyen élelmiszer allergiára utaló jelet a házi sütésű finomságoktól?” Befogadtak egy… Tovább »

Nem szándékozom hánytorgatni a múltat, így korábbi akcióim csak akkor kerülnek szóba, ha updatelem őket. Legutóbbi manőverem pedig a következőként kezdődött: Néhány hete mérhetetlen vágyat éreztem a rendrakásra, s mivel csak hétvégén van rá több időm, túlságosan gyorsan nem haladok, főleg ha még ½ szombatos műszakban is vagyok. Azért egyszer csak bejutottam a fagyasztó mélységes… Tovább »

Napközben azt a kijelentést tettem magamnak magamban (nem kis képzavar ugye), hogy ha este nem kell locsolni, akkor írok helyette. Nos, ma tuti nem kell, mert úgy szakad az eső, mint az istenb*ameg. Nem ért váratlanul, azon túl, hogy feketedett az ég alja, volt más jele. Vagyis nem volt jel – kérem ellenőrizze kártyáját a… Tovább »

Bár kifejezetten ágáltam ellene és hosszú-hosszú litániában fejtettem ki több soron miért nem akarok blogot főként gasztroblogot írni – hisz boldog, boldogtalan ezt teszi, unatkozó anyukák, pályamódosító, a kapitalizmusban kiégett fickók – s miért nem kívánok beállni a sorba, a sütkérezésről illetve ennek dokumentálásáról nem tudok és valójában nem is akarok lemondani. Kicsit jobban belegondolva… Tovább »

Nagy általánosságokat, a közös nagy tutit nem fogom leírni. Saját tapasztalataimat megosztom, mert van benne némi humor, legalábbis engem mosolyra fakasztanak ezek az esetek. Senkit nem akarok agitálni, hogy most aztán vágjon bele, de tekintve a saját példámat, sokat nem veszíthet, sőt. Ha nekem ment, másnak is fog. A következőkben sorakozzanak hát a fantasztikusabbnál csodálatosabb… Tovább »

A gondolat, ami befészkeli magát a fejedbe. Az elméd legmélyebb bugyraiból suttogja feléd: add fel! Győzködöd magad, biztosan van megoldás, de ellenállásod gyorsan megtörik, mert nem látod, mi az. A gondolat, ami az egyetlen megoldásnak tűnik. Kiszállni, nem szenvedni tovább, kiugrani a mókuskerékből, végleg. A gondolat, ami meg sem születik, a többiekről, akiknek életének része… Tovább »