Próbálok nem lemenni nagyon deepbe 🙂
Az olyan embereknek, mint én, nem árt, ha időről időre emlékeztetik magukat, hogy vannak dolgok, amik nem mennek azonnal, bizony megesik, hogy várni kell a sikerre. Erről kaptam néhány éve egy olyan leckét, amit nem tudtam figyelmen kívül hagyni (erről majd máskor írok vagy talán soha), viszont azóta is vissza-visszaköszön finom jelzésként, nehogy kimenjen abból a buta kis buksimból.
Ma erre két türelem rózsát terem rácsodálkozásom is volt.
Na jó, az első esetben céklát…
Kertben tettem-vettem közben figyelmes lettem néhány cékla növendékre, ami alapjában véve nem lenne nagy csoda, hiszen vetettem idén is, ám ezek vagy vándorolnak, vagy a tavalyi sikertelen kísérletem utózöngéi lehetnek. Lássuk be, vannak, akiknek elsőre nem esik le mi a feladat… egy év alatt azért úgy tűnik rájöttek, mi a stájsz és jól kinőttek. Szerencséjükre nem rögtön kapával estem a gazoknak, így észrevettem őket, megmenekültek.
Konklúzió: csak ha a földön vagy veszel észre olyan dolgokat, amik fentről nem látszanak. Ohh én bölcs bagcsi 😀
Második törpénet:
A palántírozást befejezvén éreztem a késztetést, hogy bringára (nem Vibringa™®!!) pattanjak, s tegyek egy kört valamerre. Mivel a Tőserdő árvizes, alternatív útvonalat választottam. Földút – gidrek gödrök, aszfalt – kátyúk, autók, terep – sár, kidőlt fák, jó lesz.
Van nekem egy speedométer nevezetű kütyüm, igazából arra használom tudjam mennyit mentem milyen idő alatt. Lévén ez előtt tél meg tavasz volt, nem használtam nem emlékeztem rá, hogy ha felteszem a helyére akkor fog-e bekapcsolni vagy kellene valamiféle életjelet mutatni anélkül is, a kijelző persze tökéletesen üres volt. Felpattintottam a helyére, semmi. Kitoltam a kerót a ház elé, semmi. Ejj de jól kezdődik ez. Bemenjek a másikért vagy ne menjek? Gyorsan meggyőztem magam, legalább tudom mennyi az idő és legalább egy 8ast le kéne tolni.. Beszaladtam megtaláltam, kiszaladtam, gyí.
Mivel ez itt erősen vidék, vannak emberek akik nem általlanak kutyát tartani. Azok meg csak úgy szaladgálnak össze-vissza a kertben. Ezzel persze nincs is baj, azzal már sokkal inkább, ha egy viszonylag elhagyott területen egyszer csak megjelenik egy kerékpár-os. Mert hogy gyors is, meg nagy is, meg ilyet még nem láttunk a héten, uccu neki keressük csak meg rést a pajzson, de legalább is a kerítésen. Rutinos versenyző lévén azért erre a fordulatra fel is vagyok készülve, arra már kevésbé, hogy az utánam szaladó kutya – tacskó – egyszer csak egy 5x akkora fekete fenevaddá változik, ami valószínűleg jóval nagyobb harapásra is képes, mint rövidlábú kollégája. Én pedig sokkal nagyobb sebességre, mint az addig terveztem.
Blöki lemaradt, én pedig folytattam tovább utamat.
És itt jött a következő rózsás élmény.
A keréken páromon lévő mérőszerkezet (made in China 1.000 Ft/db postaköltséggel együtt, köszönjük Tigris) nem a sajátom, onnan jöttem rá mivel a kijelző folyamatosan mutatta: MSP 24,4. Eddig viszont csak Leendő Exférjem volt csak képes ennyi km/h-val száguldani. Persze ez már évek óta böki a csőröm, mert nem bírtam még rájönni, hogy egy az enyémnél lényegesen gyérebb képességű (egyébként az is a tulajdonomat képző) járművel, hogy lehet ekkora sebességet elérni, amikor én a csodabicajommal max.22-vel tudok csak repeszteni?!
A körülmények tökéletesek voltak, a Nap sütött a hátam mögött, az út viszonylag sima és egyenes, minimális lejtővel, enyhe szembeszél – ez a két tényező asszem épp kompenzálta egymást.
Most kell megkérdezni mi a max. sebesség a kis mérőkémben 😀 mert igen, igen, igen sikerült gyorsabbnak lennem, mégpedig 29,8 km/h lett a vége!!!!!
Hjajj komolyan nem gondoltam volna, hogy valaha ez menni fog, ráadásul ez volt az első tekerés az évben és nem is szándékos volt a”csúcsdöntés” csak úgy jött és dejóvolt.
Konklúzió 2: van olyan, hogy valamit nagyon akarunk, de nem sikerül, aztán egyszer csak nagyobb erőfeszítés nélkül összejön. És olyankor ott a kérdés, hogydemérpontmost? ezt nem tudom, biztos a bolygók meg az együtt állás, de ezek szerint végül mindenki megkapja ami jár, pezsgő és kaviár.
.. és még valami: legközelebb rajtam lesz a lábsúly, ugyan ekkora sebességet nem fogok elérni, de ha kutyi beleharap elmegy tőlem a kedve egy életre. Sorry
pusztán csak tájékoztatásul: 15,3 km cca. 40 perc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: